Témánk a július 10-én az AppleTV+ kínálatában debütált, Tom Hanks nevével fémjelzett Greyhound, ami a mozivásznak helyett tette át székhelyét a streaming világába, ami lehet, hogy nem is volt akkora baj...

Az igaz történeten alapuló film témája hiánypótló volt, ugyanis a II. Világháború alatt lezajlott óceáni csatákról szóló filmek méltatlanul kevés figyelmet kaptak a stúdioktól. Ezt a hiányt a Greyhound részben betöltötte, ha szigorúan az óceáni csatározást vesszük figyelembe, azonban ezen túl vajmi keveset nyújt a nézőknek.

A film sztorija ugyanis a következő Krause kapitány (Tom Hanks) elmondja a barátnőjének(?), hogy kiképzésre megy a Karib-térségbe, vágás, Hanks már mint kapitány a képernyőn, akinek 3 másik hajóval meg kell védenie 50 óráig, a légitámogatásig, 37 kereskedelmi hajót, jönnek a német U-boat tengeralattjárók. akiket elsüllyesztenek, elérik a légitámogatás határát, és vége.

A film 90 perces játékideje majdhogynem egy szüntelen tengeri hajsza, ahol nem minden esetben világmegváltó a CGI, de látványosan és kellő feszültséggel szegezi a kanapéba nézőjét. Azonban ez nem elég az üdvösséghez. 

Még legalább 60 perc kellett volna ennek a filmnek, hogy ne egy egyszernézős, valamilyen maradandó nyomot hagyó alkotássá váljon, amire mintha nem is lett volna igény a forgatókönyvírók és a rendező részéről. Karakterizációról jóformán nem lehet beszélni, a főszereplő mellett a Clevelandet, az afroamerikai cateringest alakító Rob Morgan kapott egy enyhe morális töltetet a karakteréhez, senki más.

A film nem reflektált a kapitány moralitására, a kiemelten kezelt keresztény vallására, értékrendjére, sem a feketék helyzetére a háború alatt, sem a szembenálló felek világnézeti szembenállására. Emellett abból sem kaptunk ízelítőt, hogy hogyan nézett ki Krause kiképzése, milyen volt a családi háttere, milyen kapcsolat volt Evelyn (Elisabeth Shue) és közte, továbbá azt sem mutatták be, hogy a hadászati eszközök terén az ellenséges felek milyen technológiákkal és lehetőségekkel rendelkeztek.

Színészi játék terén nem lehetett nagy panaszunk, Tom Hanks hozta a tőle megszokottat, ahogy a legénység többi tagja is, egyedül Elisabeth Shue játéka volt olyan, mintha épp arra járt volna és ha már ott van akkor, bár nincs sok kedve, eljátssza Tom Hanks szerelmét. (Írnék pontosabb megnevezést róla, de erről a szálról semmi nem derült ki, csak hogy nem igazán hatotta meg a karácsonyi ajándék, amit kapott...)

Értékeljünk!

A Greyhound egy nagyszerű szórakozás lehet, ha úgy ül le valaki filmet nézni, hogy érdekli a II. Világháború tengeri hadszíntere, nem akar sokat elmélkedni a karakterek hátterén és döntéseiknek súlyán, és csupán egy másfél órás kikapcsolódásra vágyik egy végig feszült, háborús akciófilm keretében. Aki ennél többet vár a filmtől az csalódni fog, de legalább nem egy mozijegy árát költötte el rá, és csak 90 percet vett el az életéből.